Majdnem mindennek elcseszik a folytatását, tisztelet a kivételnek, ez a könyv pedig teljes mértékben a kivétel. Olyan nagyon magával rántott, olyan hamar olvastam ki, olyan hamar lett vége... Pedig még olvastam volna, mert pont egy ilyen könyvre vágytam. Szerelem, élet, szenvedély.
Ryan Wesley még mindig annyira szerelmes Jaime-be, hogy sírni tudnék. Szerintem soha senki nem írta le ennyire erősen és önzetlenül azt, amit Ryan érzett, mert ez egy csoda, de komolyan. Ahogy az író megragadta a szavakat és elénk tárta, mindenki olyat akar az életébe, csak hát sajnos valakinek nem adatik meg. Jó sok mindenből tevődik össze egy kapcsolat, amikkel ők mind tisztában voltak és megpróbáltak tenni ellene. Ha valakibe szerelmes vagy, akkor félre kell tenned bizonyos esetekben a büszkeséged, a nézeteltéréseket. Ryan Wesley pedig annyira de annyira szerelmes, hogy semmi és senki nem számított neki, csak Jaime.
Teljesen másra számítottam a fulszoveg alapján, de ez a megoldás sokkal jobban tetszett, mint amire én gondoltam eleinte. Az első könyv volt a "petting", és mindig azt mondom, hogy csak eddig a reszig tartja fenn az érdeklődést egy könyv, na de ez teljesen más volt. Ugyanis a folytatás nem unalmassá vált, hanem maga volt a kibontakozás. Az emberi érzelmek és nehézségek kibontakozása. Furcsa volt a mindig csodálatos és kisugarzo Jaime-t rosszkedvunek látni, de ez rendben van, hozzátartozik az élethez. Senki nem lehet örökké tündöklő, mindenki életében egyszer eljön a torespont. Sajnáltam, hogy Jaime-t ez pont akkor érte el, amikor a legboldogabbnak kellett volna lennie. Sajnáltam, hogy beteg lett, hogy ennyire kihatott rá és a viselkedésére, a fizikumára, a létezésére. Bár persze, ilyenkor az ember senkit nem akar maga körül, nem kell hogy xy sajnálja, elvégre nem halálos betegségről van szó, majd egyszer jobban lesz. Kár, hogy Jaime pont a szerelmét üldözte el maga mellől. Vagyis nem akarta, dehát megtörtént kimondatlan szavakkal, meggondolatlan tettekkel. De a legszebb az egészben, hogy Ryan nem hátrált. Az első részben Jaime-t neveztem csodának. Hát itt most Ryan volt az ;;
Nagyon tetszett ez a könyv, ahogy bemutatta egy meleg pár mindennapi nehézségeit, vágyat, szomorúságot, szerelmet, őszinteséget, fájdalmat. Imadtam Blake-et. Imádtam Jaime családját. Imádtam Reggiet. Imádtam Ryan csapatát. Imádtam őket ;;